ha írni kell, hát írni kell. kicsit parancsra, kicsit megfelelésből, de inkább azért, mert van kinek. ( a visszaigazolás fontos ám! az megvolt) :)

Van a bátyám, aki cukros, de nem úgy. van a horgászó, akit szeretek, s nem úgy mutatom ki ahogy. van a leány, aki szeret beállítani, s hajatvasalni.

továbbá. volt idő, amikor roksztárnak írtam, amikor kalaposnak írtam, s volt h a csöcsösnek -szét tud vágni egy jégkockát a mellbimbójával- ámmmm.. most nem erről.

"ez a múlt, elavult" (ám mindig visszatérnek, követnek, s nem hagynak. én szeretném.. egy picit)

.. kurva nehéz ittlennem. és olyan, de olyan, de olyan rettentő csoda, hogy nem engedek belőle!!

van alárendelő a mondatok között. emberek között is. s nem bánom. jóez így, csak beledöglök. :)

én leírni sem merem milyen mesében élek. vanbenne Gonosz, és Jó. vannak sohanemszámított fordulatok, ártók, segítők, kedvesek, seggfejek, fontosak, mellékesek.. s van varázslat. néha a varázsige ez: abrakadabra-ixipixi-hókusz-pókusz-mókusz. van amikor úgy történik varázslat, hogy nem is beszélünk. csak egy mosoly. egy ölelés. egy puszi. egy hajborzolás.

ezeket a csodákat szeretem.

a gonosz átkokat nem. van abból bőven.. de ki lehet ám védeni. csak a csudálatossokmindenségre kell gondolni. ennyi a varázslatom:)

énmost másra figyelek. és eszek is egy kicsit. igyekszem gyakrabban jelenlenni.

(érdemben többet nem tudok nyújtani) :)

most próbálom végigolvasni, és értelmezni azt, mindazt, amit írtam. nekem nem megy.

leírt szavak pillanatnyi érzését tudom.. a többit nem. a sajtát szavaim mögé nem látok!

(hogy lehetnék hiteles, ha még magamat sem 'tudom'!?)

nem

nem.

bizony nem.

nem úgy csókol. s nem úgy harap. s nem úgy ölel.

nem úgy szeret.

s nem oly fontos.

nem ismer annyira. nem fogad el úgy (se így).

persz ehoy nem olyan mint ők/ ő/ ti.

de nemis szeretem annyira.. nemtudom miért szeretek. de tudom hogy miért nem!

sok olyan ember van, aki nem szeretek. alig pár, akit igen. nem ugyan úgy. nem csak szerelemmel (egy kis zserelem mindenhez kell) de mással. nemtudom mi az a más. van, amelyiket nemis ismerem. mégis szeretem, van, akit nagyon ismerek, s mégesem.

csak .. hiányoznak. nekem nincs (itt -sem-) senkim.. nemis lenne jó, ha lenne. elrontanám.

de mégis ..

írnék neki. olyat, hogy csak na. nem szabad.

ott a másik. annak nem tudok érdemben mit mondani.

s van mégegy. ő olyan ideál. (volt) - de sokáig az marad még.

s van az, aki mindig csiklandozza a tudatalattimat. de roksztár már nem.. ő már sosem lesz/lehet

et. eztis tudom.

sosem lehet az, amit szernék.

megszokom.. vagy.. neeeeemmmm... meszoktam. már nem remélek. max tudat alatt egy icipicit, de az inkább álom, álmodozás.

hisz nem lehet. nemis szabad.

és ezzel így elvagyok. belefásultam. már nem zavar. -annyira-

ezis alárendelés.

jóígy nekem (NEMNEMDEEHOGY!!)

megszoktam.

furcsa lenne, ha máshogy lenn. már az lenne a furcsa.

ígyhát nem változok e téren. sajnos. (?)

nemtudhatom.

kiderül.

nem most.

még kínoz. majd egyszer eldől.

remélem. nem akarok így maradni!

("szeretném magam megmutatni")

dehogy! az legyen mindig titok. az a titok, ami miattam van. mert nem szeretném /nem tudom/ magam megismertetni.

addig jó, amíg nem tudják, milyen vagyok.

tagadás

.. megtagadnám önmagam.

azért, aki szeret, s tudom is azt, azért bármifajta feltétel nélkül.

de az olyan nem kívánná.

legszívesebben sírnék (IGEN! igen! hisztiznék!!) csak.. egy kicsit büszkébb vagyok.

de amúgy nagyon kellene.

szenvedek. úgy szenvedek, hogy jót teszek mással.

(így édes kín. megéri olyanért szenvedni.)

..

.

nem tudják mennyire szeretek. s nem fogják megtudni. nemis remélem. hisz hiú ábránd!

de "ott fent" eldöntötték, hogy nekem ez így jár. én viselem.. egy darabig még.. aztán lehet, h eljön az az alkalom, amikor a másik helytelen cselekvéseit leszarom, s magamak teszek jót.

.. csakhogy sosem leszek, nem tudok, ennyire egoista(?) vagy mifene lenni. jó lenne, csak képtelen vagyok nem az általam szeretett jóját nézni.. ez nem fog elmúlni.. mindig alárendel majd magam..

csupán kicsit könnyezek. maszkurát hallgatok, emlékezek, gondolok, éssss..

katának jó. most szép neki a szobában, én kint ülök a konyhában, a pulton, fázok, és sajnálom magam! de jó neki. s ez elégedettséggel tölt el. neki így jó. legalább neki jó.

hamár én balfasz vagyok hozzá.

csak.. na. nem akartam a konyha járóllaoján dugni. nem magam hibáztatom, mégis miatta nem. s most épp bánom egy ici picit, de .. amúgy.. nem .. nem sajnálom magam -annyira-.... hisz.. a "a felsőbbrenű cél(?)".. vagy. vaéami hasonló.

ÚÚÚÚÚÚÚÚRRISSSTEEEENNNNNNN!!!!!!!!!!!!!

én sem vagyok normális.

de ez tipik.

idő volt, én elkúrtam (nem, ponthogy nem! annyira lehette volna!) és megsértettem, de nagyon, többet talán soha nem lesz rá alkalom!

nem.. amúgy nem sajnálom. nem lett volna olyan. csakhogy tud rólam, sokat, és ezzzz... eléggé degradáló!

csakmert szeretek valakit... és nem hazudok (végre) maganak.. másokat is szeretek, van -alig- pár ilyen ember.. UUUUHHHUNDORRÍÍÍÍTÓÓÓÓÓÓÓÓ......... én magamtól vagyok rosszul! és még iszok rá, mondván, hogy jobb lesz, aztán csak a hiány van itt. a jól megszokott. és senki sem érti, csak én tudom, aztán mégis milyen jó, és szép leírni ezt. hiályoznak. olyasfajták. roksztárok. meg macskák. és frontemberek. és nem töltö ki az űrt, amiket csinálnak! megtehettem volna, és mégsem hazuttolom meg őket. a kalapost sem. őka aok, akik miatt nem. és most éppen bánom (mert idő van) de azon kívül büszke vagyok arra, hogy őket legalább igazán. és nagyon. szeretem is, meg hiányoznak.

s tipikusan - ilyen az én formám- egyik sem lehet itt. én nem vagyok neki/k olyan, mint ők nekem.

sosem szabad megtudniuk mennyi, mennyi mindent is jelentenek nékem.. :(

fáj a hiány.

ezzzz...

értitek??!???!!! nem! ez olyan!

hogy dughattam volna, de én nem ! elutasítottam! csakmert szeretek!!

(s nem dugni akarok. szeretkezni. az az igazi.)

olyat szeretnék, amit -saját hibámbó, bevallom- sose tehettem.

dehát lesz ez még így se! szeretnék.. értsétek ahogy akarjátok, minden aspektus adható!

demár nagyon. szerencsés az, aki ezt kihasználja... valamelyikőtök..

mert szeretek.

s emiatt van minden.. "önkínzás, ének.." s ez így való igaz.. akár mennyire nem szeretném!

soha. SOHA! sose mondhatom el nektek (a pár -alig- érintett) hogy mennyire....

ohhóóó. áhhhááá. wáááhúúú. nyúhhúúú.

vváááfff, én ezt nem.

ma láttam egy embert, aki úgy nézett ki, mint te, kedves rokksztárrr.

voltak szar és voltak szép esték.

volt, hogy írtam a rolina, és volt hogy gyönyörűségeset válaszolt. volt hogy incselkedtem volna szépen, s a nóri ottvolt. pedig idő volt! s még őis, kis robinson, ólálkodott, azt mégsem incseldetem. megette a fene. s megint én vagyok, aki. szokott szerep szokatlan érzésekkel.

még egy..

nahát, nahát, eltelt mégegy év.

könyörtelenül értzem, h megint öregedtem! xD

könyörtelen változáson megy/ment át azénkiséletem.

könyörtelenül.. változtam biony énis. (azt azért megadom, hogy van amiben nem!)

jósok undorító dolgot műveletem 2010ben (is).

fiúk jöttek, lányok .. éretté lettem nyilvánítva, aszitem szerelmes voltam, sőt ezt kétszer basztam el, aztán, voltolyan hogy egyedül voltam, és nagyon. voltam naiv is.. majdnem mindig. kicsit kiábrándultam, de szerettem, és végre volt amikor ÉN voltam. zseniális, hogy a sok szar és a sok jó mennyire egyensújban van! kis gonosz az, aki ezt így intézte.. gratulálok neki! :)

most ezt hallgatom: Vad fruttik - Nem hiszek

Az én apám erősebb, mint az Isten
Gyerekként a templomban csak azt kértem,
Hogy ne legyen belőle lecsúszott nagyivó
De a harcban alulmaradt a Mindenható

Anyámnál nincs erősebb a világon
Rágondolok - fiatalnak látom
Hogy engem óvjon Ő sokat szenvedett
Keresztre feszítette a szeretet

Akkora gödröt ásatott velem a bánat
Izomból beletolnék egy panelházat
Pedig a boldogság is karnyújtásnyira van
Csak azt elhajtották magzatkoromban

Nem hiszek a gyűrű aranyában
Nem hiszek a szavak igazában
Nem hiszek a néma hallgatásban
Nem hiszek a város zajában
Nem hiszek az otthon melegében
Nem hiszek Apáink erejében
Én nem hiszek
Nem hiszek (7x)

És nem remélek
Nem kérek
(3x)

És nem remélek

csak hogy.. ez mostan szuper jó nekem.

meg a ..

a jó kur..

ezt annyira gecire nem hiszem el hogy hogy lehet ilyen picsa!!!!!!

annira rohadtul tudtam, és DIREKT bazdmeg direkt mondtam a kurvának, és csak nem!!!!!!!!!!!!

.

--

.-.

..-.-

na. csakígy.. ez.. hát, ebből látszik hogy otthon vagyok, és drágaédesszülémmel kell egy légtérben tartózkodnom. igazából amióta 31.-én hazaértem folyamat baszogat, és egyetlen egy nap nem volt, amikor ne ordibált volna.

vajon miért szeretek én ott élni, ahol nincs ő.

zseniális.

tehát.

eljutottam addig, h 20 évesen az anyám megmondja, h mikor lesz villanyoltás, és éjszakára magávalviszi a laptopomat.. szerintem ez egyedülállló világszenzáció, attrakció és fel kéne lépnie.. "hörömpőcirkusz világszám!"

baszhatom.

most komolyan.. sokmindenre vonatkozik biz, és milyen igaz!

például ez a múlt év dolog. na azt nagyon.

aztán vannaki ilyen emberek. sok-sok ember van, ilyen is meg olyanis de főleg csak úgy hogy na.

szeretek én ittlenni. épp annyira amennyire gyűlölök is.

s csak jönnek meg mennek.. minden jön és megy! hiszen ez a lényege.. ? ámha. ez lenne a lényeg, akkor mi a faszért ágál mindenki ellene.

nohát. most rögvest összeszedem magam. nemsokára már írok máshogy is..