ÚÚÚÚÚÚÚÚRRISSSTEEEENNNNNNN!!!!!!!!!!!!!

én sem vagyok normális.

de ez tipik.

idő volt, én elkúrtam (nem, ponthogy nem! annyira lehette volna!) és megsértettem, de nagyon, többet talán soha nem lesz rá alkalom!

nem.. amúgy nem sajnálom. nem lett volna olyan. csakhogy tud rólam, sokat, és ezzzz... eléggé degradáló!

csakmert szeretek valakit... és nem hazudok (végre) maganak.. másokat is szeretek, van -alig- pár ilyen ember.. UUUUHHHUNDORRÍÍÍÍTÓÓÓÓÓÓÓÓ......... én magamtól vagyok rosszul! és még iszok rá, mondván, hogy jobb lesz, aztán csak a hiány van itt. a jól megszokott. és senki sem érti, csak én tudom, aztán mégis milyen jó, és szép leírni ezt. hiályoznak. olyasfajták. roksztárok. meg macskák. és frontemberek. és nem töltö ki az űrt, amiket csinálnak! megtehettem volna, és mégsem hazuttolom meg őket. a kalapost sem. őka aok, akik miatt nem. és most éppen bánom (mert idő van) de azon kívül büszke vagyok arra, hogy őket legalább igazán. és nagyon. szeretem is, meg hiányoznak.

s tipikusan - ilyen az én formám- egyik sem lehet itt. én nem vagyok neki/k olyan, mint ők nekem.

sosem szabad megtudniuk mennyi, mennyi mindent is jelentenek nékem.. :(

fáj a hiány.

ezzzz...

értitek??!???!!! nem! ez olyan!

hogy dughattam volna, de én nem ! elutasítottam! csakmert szeretek!!

(s nem dugni akarok. szeretkezni. az az igazi.)

olyat szeretnék, amit -saját hibámbó, bevallom- sose tehettem.

dehát lesz ez még így se! szeretnék.. értsétek ahogy akarjátok, minden aspektus adható!

demár nagyon. szerencsés az, aki ezt kihasználja... valamelyikőtök..

mert szeretek.

s emiatt van minden.. "önkínzás, ének.." s ez így való igaz.. akár mennyire nem szeretném!

soha. SOHA! sose mondhatom el nektek (a pár -alig- érintett) hogy mennyire....