2010. augusztus 20., péntek

éppen most sincs netem, de írom kell.

hétfőn jöttünk pestre, cuha nyaraltat!

most azthiszem szerda van.

kezdem azzal, hogy nem késtük le a vonatot. az átszállás is sikeres volt dombóváron, úgyhogy (meglepő módon) megérekztünk :)

kriszta pompás helyen lakik, a lehető legközelebb van a móricz zs. körtér, és nekem a lakás is szörnyen tetszik.

megérkezésünk alkalmából, este összefutottunk csabival, katával és kata két barátnőjével.. teljesen határozottan megpróbáltunk bejutni az akácfa sörözőbe (? vajon ez a neve) .. a vége az lett, h a corvin előtt gondolkoztunk, h hova menjünk.. vettünk bort és irány a gödör!

remek, remek!!

sokkolt az, h egy Gödörnél, egy nem megbeszélt találkozás ellenére találkoztam szabival. áááááá!!!! ez naaaagggyon komoly volt! mennyire nagy véletlen volt!!! :D


(most megyek a cuha elé, eszek. mert nem gyakran tettem meg ezt az utóbbi 3 napban..)


nohát. visszaértünk.


otthagytam abba, hogy a szabi megismert! és odajött! pedig megvolt a kis társasága.. és tiszta aranyos.. szerintem.

ott borozgatva cserélődött a tárasaság. először befutott adrián, majd a csabi-kata-ésakétlány leléptek. trenka jött, adrián ment.

bájosak lehettünk, amikor kihalásztunk egy labdát a vízből, vagy amikor angolul próbálkoztunk útbaigazítani embereket. szépen nézett ki az is, ahogy a harmadszor visszatérő csöveseket elküldtük..

eleget ittunk, ezért elindultunk mumusba.. trenka, cuha, meg én.

zárt kapuba ütköztünk, cuhát nemigen zavarta, felmászott, majd meggondolta magát, mivel a másik oldalon elég csúnyán nézték az emberek.. bár ebből mi már nemsokat érzékeltünk.

bejutottunk mumusba, megittunk a kis tekilánkat, aztán kértünk vmi.. nemtudommit, de nagyonsok alkohol volt benn.. mindeközben zárt az egység, így menni kényszerültünk. egyébként találkoztunk pikáccsúúval is, és megakartunk venni, de nem volt eladó.. mindegy.

itt van, amire nem emlékszem, de aztán trenka fogott taxit, elmentünk egy kisboltba roséért, és hazajöttünk. megpróbáltunk borozni, de akkor már nem ment, így inkább lefeküdtünk.


a reggel nagyon szar volt.

jaaaajjjjj! kiültünk az ablak közelébe cigizni. cuha, meg én. cuhának, csak bárszékei vannak(amiktől ki tudunk hamuzni az ablakon) szóval, felmásztam (sztem még rendesen részegen) az egyik ilyen háromlábú kedvességre, és rágyújtottam. és jött valami hullám, elkezdett inogni a .. hát, minden, és azt vettem észre, h olyasz szépen hátrabaszódtam, ahogy a nagykönyvem azt leírták, biza’. rohadt nagy volt, az, h teljes hosszomban fekszem a földön, alattam egy bárszék, próbálok nem belógni a szobába, mivel cigi volt a kezemben, és a kriszta csak néz.

furcsa.

máshogy hat már rám az alkohol.. (az őszinteségi-rohamok maradtak, de a bájvigyor, a támolygás, a .. sokminden, csökkent..)

aggódok.


egy ilyen erős reggeli kezdés után gyorsan összekaptuk magunkat, és 13 órakor sikerült elindulni reggelizni. kifejezetten fosul néztünk ki, úgyis éreztük magunkat, és úgyis néztek ránk.

cuha kikísért az asztóriáig, majd jött vissza haza, dolgozni. 2től szabadfoglalkozásom volt. a deákon bambultam egy kicsit, és mivel nem voltam elég merész, h az egész andrássyt lesétálom (másnaposan!), feléig földalattizam.

hátomig vagy egy kicsit későbbig andalogtam, turistáskodtam, majd a hősök terén bevártam rolit. :)

rrrrrr....

nem tudom megmondani, miért kerestem, miért hívtam fel, h fussunkmárösszehanemzavarok. nemtudom, miért töltötte velem 4től, ma reggelig a kis idejét.

izgultam, h mi lesz, ha találkozunk, miről tudunk mi beszélgetni.. ennek a problémának a megoldása, a következő. üljetek be egy kis kerti kocsmába, ahol kibaszott drága a fröccs. ennek ellenére kezdjétek el iszogatni a kikért fehér, száraz nedűt. és hallgassátok.

hiszen erre vártam. ezt akartam. hallani a hangját (nem cdről, ahogy énekel, hanem ahogy beszél), meg a drágaorrát, ahogy mozgatja, és a szemőldökét. a pizsamanadrágjában.

pár óra múlva cuha is csatlakozott, felszedük a hősöknél és elindultunk egy másik egységbe.. a szépművészeti előtt meggondoltuk magunkat, és inkább roli dohányucca törzshelyére mentünk. szintén fröccs. bár feltöltődött a társaság egy istvánnal (a bohémabb szintézis klippjénak operatőre) és a feleségével, nórival.

az egységről tudni kell, h roli előző munkahely mellett van. és mivel ottvolt a volt főnöke, meg a szövegíró társa, akik cimborák, kinyitotta nekünk a hüllőkereskedést. ottvoltam a három idegennel és rolival, és miért? hogy pult alól igyunk pálinkát. alakul a szép estém.. azóta, hogy .. szóval. jó volt mellette.

cuha elment a pasijához. a lakáskulcsokat odaadta és elmet. na akkor, ott, kicsit beparáztam, h teljesen egyértelmű, h mit fogok (szeretnék) csinálni, és tudtam, h mégse kéne.. ááááhh... értitek? nemis fontos.

a lényeg, h cuha után istván és nóri is elmentek, 11 kor a néni kirakott minket a helyről, zárt. a szomszédos létesítménybe ültünk be egy újabb fröccs, és egy kis szilvapálinka társaságában.

nórikának ekkor támadt szómenése. :S egész addig kibírtam, h ne mondjam el a véleményem. de mint kiderül amúgyis szarul lepleztem, tehát már az elején egyértelművolt minden.

mindenesetre roli kedvesen fogadta, és annyira nem is volt ciki, mint most gondolom.

bevallása szerint őis nagyon izgult, meg zavarban volt.. ha igaz, akkorsem olyan szinten mint én!

tehát, eljutottunk arra a szintre, h (ezt mondtuk ki hangosan:) most már nem az a kérdés, h roli mikormegy haza, hanem h nála v válam(cuhánál) leszünk. a vége az lett, h elindult haza.

ennek a hülyének is megvannak a kis hülye dolgai, fóbiái, meg szokásai.

őis zavarban volt, meg énis.

elővett e táskájából egy üveg bort, mivel már kezdtünk józanodni, és beszélgettünk. szép dolgokról. és.. jó volt. nemszoktam férfiakkal így beszélgetni.

énekeltem. az anyukája szolfézs tanár, a roli maga is zenész, hiszen van egy együttese, gitározik, énekel, frontember (és nem rockszár! azisjóóóó! a rocksztárt is csípem.. hasonlóképp)

a lényeg, h ért a zenéhez. és egy ilyen ember előtt énekeltem.. irtó kedves volt. gyönyörűeket mondott, azokat nem írom le, hiszen csak abban a helyzetben adja vissza szépen. de nem fogom elfelejteni.. meg eleve.. hangulata volt.

most.. gyorsítok az eseményeken. nemhiszem h leírom a történteket.. még ígyis belepirulok, pedig csak emlékezni próbálok rájuk.

annyit jegyeznék meg nyilvánosan, hogy ilyen szépen még nem aludtam.. az ölében. olyan, békésen, ésss...csak jólesett, h a karjában tart, és óv attól ami nekem rossz, és a .......... leírtam, de inkább kitötöltem. :) lángol a fejem.


mindez szép, és jó. DE. a barátnő zavaró tényező. illetve a kor is.

én kurvára leszarom, deeee.. hát na.

szar az élet, bár már megszoktam.

hogy sosem leszek/vagyok az első. a rockszátoknak, a .. hümm.. sportemberkenek, a színészeknek, az énekeseknek, a... nem folytatom a leltárt. csak elkenődök.

megyünk a margitszigetre.. este meg a cuha báttyáékkal csapatunk egy jót.

ha nem halok meg, és a detoxból is kiengedek, holnap hazamegyek.


pecúr, szatiúr, és a csatolt részeik, jelentem, gyúrok gólyatáborra! jól haladok.

tegnap például én voltam a nap alkoholistája! :P




2010.aug. 19. csütörtök (éjjel.. “csütörtök éjjel” szintén az egyik kedvenc dalom..)

óra: 01:48


hiányzik.


sírnék.


sikítva, eltorzult arccal, dühöngev karmolnék össze vissza.. magamt, mást.

csak bántani valakit. hogy ne marjon belül. ne érezzem magam úgy, mint most.

mar, éget, szúr egy érzés..


szeretnék sírni. nemtudok. könnyebb lenne, ha azok a könnyek nem belülről rombolnának, hanem szabadon tudnám erszteni őket. nem szokott sikerülni.

vacak érzés. nem tudok sírni. egy évben maximum kétszer szoktam. vagy azért, mert annyira sakál részegre ittam magam vagy mert tényleg kibaszottsok hülye doldog gyűlt fel bennem.,

most kéne, de nem megy. próbáltam, szeretnék, de nem jönnek ki a könnyek.


az hiányzik, ami tegnap este volt.

a keze, az orra, a foga, a bőre illata, a mellkasa, a háta, a haja, a nyaka, a füle, a bőre íze, a szája, a lénye melege.

nem szerelmes vagyok, csupán szükségem van egy emberre, akinek alárendelhetem magam, ő olyan. tisztelem annyira, hogy alkalmazkodnék hozzá.

ha rá gondolok, szintén facsar valami ott belül, de mégse buggyan ki a tisztító-könnyítő könny.

nem miatta szeretnék sírni, hanem érte, és a saját hülyeségem miatt.


a másik oka pedig csak én vagyok. a butaságom. ki fogom nőni, de még erőteljesen jelen van.. félek tőle. nem szeretem. meg akarok tőle szabadulni.

lehetséges?

hogy magadból kifordulva válj új, más emberré?

normális, h én ezt szeretném?


velem van a hiba? mármint.. mindig én vagyok a hibás?

esetleg mások hatnak a viselkedéseme? és annak ellenére h én nem szeretném, mégis úgy teszem? ahogy mások irányítanak? nem feltétlenül baj, csak olyanok tegyék, akik kiérdemlik a meghunyászkodásomat..


tegnap este boldog voltam. (nem dugtunk..) mégis. hihetetlen, és új érzés volt vele.

nem a vad, lángoló szerelerm, hanem.. csak. szép volt. félek attól, h van egy olyan ember, aki úgy hat rám, mint eddig még senki. sokan befolyásoltak, csak nem így..


..félelmetes, h van egy olyan ember, akivel szívesen kötnék kompromisszumokat.. ami nehezemre esik. de vele mégsem.

és ez nem szerelem.. csupán valami feltétel nélküli érzés.. ami kellemes.. élvezem.

fontos tudna lenni, ha folytatódna a dolog..

fenntartásaim persze ittis akadnak. pesten él és dolgozik. van barátnője, akit minden megingás nélkül megcsalt velem (dézsávüüü... csinálják ezt mások is.. amikor én vagyok a harmadik személy.. kezem megunni.. hát, drága rocksztár, ez bizony így van..)

ennek ellenére, fontossá vált számomra, és ...


aaaz istenit!

a fasz kivan mindennel!!!

nem bírom!! nem akarom!!! hadd sírjak!!! mi a fasz baj van velem!?!

egy kicsit mindenki őrült.. miért nehéz ez ennyire nekem???!!!!

hisztizni szeretnék, a földhözverni maga, de vagyok annyira kibaszott geci toleráns, h mások kényelme érdekében nem teszem. és MEGUNTAM.


(az a rohadt fröccs beszél belőlem.. most nem találnám meg az értelmetlen mondatok.. olvasd úgy, h csak írtam a gondolatkat, amik jöttek, sorra egymás után..)


a mai napot hatalmas tartalommal rendelkező dalszövegekkel zárom:

“a negyedikről kuvanagyot estem”

és

“a holdudvarban voltam a legjobb..” háta.. a “..a legjobb barátommal”

(a lényeg a negyedik, és a Holdudvar)




2010. aug. 19. csütörtök, 9:22


már egy órája ébren vagyok.

tesóm 2 perce hívott, mondván, szarban van, hol tud vonaljegyet venni. és eltörte a vizipipám kerámiáját, eztis most vallotta be töredelmesen.. :)

csípem a gyereket.. csak néha annyira mulya.


hát a tegnapi eséről nem tudok még beszélni..

csak pár dolog:

-csajos estének indult

-margitszigeti séta

-margitszigeti eltévedés

-hirtelen ötlet, ami az akácfába vezet

-pöcsökkel vagy körülvéve

-minden fiú szar csajozós szöveggel nyomulna

-sör marci, pakisztáni (KURVAHELYESVOT)

-fröccsök tűrhető áron

-sör marci egyre inkább a privát szférába mászik

egyszercsak.

-ZUZI bazdmeg!

én éppen már nagyon magambazuhantam, csak kínosan, szó nélkül mereven néztem erre-arra, és akkor valaki megpiszkál hátulról.

megfordulok. zuzi is hasonlóan sokkolt fejjel nézi, h bizony tényleg én vagyok.

ez az ismerősökkel való összefutás nagyon műkösik nálam.


eddig majdnem minden nyaraláson, kiránduláson sikerült összefutni emberekkel úgy, h én elkezdek örülni, anyámék furcsán nézik a hirtelen viselkedésváltozást, gyors ölelés, szia-szia..

namost. ez akkor durva, amikor valami elképesztően névtelen helyen történik.

vagy akkor, amikor túl nagy városban, fesztiválon és minimális eséllyel..

hiszen. hűűűha.. olyan, mint a szabival a gödörnél. rohadtul nem ugyanott ültünk. bent is sokan voltak. éppen a jó pillanatban mentünk el vécére.. ennyin múlik. ha nem ÉPPEN akkor vonultunk volna, akkor lófasz se történik. az akácfa is hasonló. éppen aznap este, a szomszédos asztalhoz. semmi több. véletlenek.

szeretem a véletleneket.

nagyon sokszor igazán jót tesznek nekem.


rám néznek a kiürült borosüvegek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése