A szüleim tudják, hogy mikor hazudok.

Ez rettentő meglepő hír, ugyanis, amikor merev részegen próbálok betalálni a zárba a kulcsommal, miközben nyitvvan az ajtó, aztán nekimegyek az ajtófélfának és suttogva-ordítva elnézést kérek tőle és megkérdezm, h nagyon fájt-e , közlik, h örülnek h hazaértem, fürödjek le, aztán jóéjt.. na ilyenkor nem kötnek belém, h Mennyit ittál?

DE, ha színjózanon hazajövök, az első mondatuk az, h hogylehetszilyenpicsahogy ennyitiszolmérittálennyitésmitittál.

Igazodjon ki rajtuk az ember.

Ma du. kimentem sétálni, találkoztam Viviel és szedtem neki virágot. Közben énekeltem, és rohad cikinek érezte, amikot odajöttek hozzám, h mennyire fasza (piller..!) csaj vagyok, mert h ilyen laza és életvidám hosszúlábú, ugrabugráló, virággalaszájábanéneklő, kétlábonjáró mosolyt nemigen látnak..

Tök pozitív! :)

Ja, és ma 5kor vacsoráztam.. megettem a maradék paprikáskrumplit tejszínhabbal!

(egy hősvagyok... azért a nutelláskenyér kovászosudorkával jobb volt.)